Kedves Olvasóim!

Au-pairkedésem végéhez érkeztem,mondhatnám úgy is,hogy DONE! ;) :)

Eloször is, nagy hálával tartozom a szüleimnek, amiért segítettek és támogattak a kijutásomban,és bíztattak az egész év alatt.

Ugyanezt mondhatom el a barátomról,aki megvárt otthon, és barátnoimrol,akik nélkül nem csináltam volna végig ezt az évet. Köszönöm

az itt élo kollégáknak és nem kollégáknak, hogy nem hagytuk egymást a hétvégéken bepunnyadni és

bedepizni,és itt voltunk egymásnak! Roppant boldog vagyok hogy megismerhettelek Titeket csajok! És pasik.. :) végül,de nem

utolsó sorban pedig köszönöm annak a pár ex-au-pair-nek a segítségét,akiktol tanácsokat kaptam,mielott még kijöttem,és kintlétem

alatt is sokat segítettek tapasztalataik leírásával! :)

Félreértés ne essék, nem kín volt ez az év,de azt hiszem egy szavam sem lehet,mert a nehéz pillanatokban itt voltatok nekem,

Ti,mindnyájan! :) Köszönöm...

Hmmm,fura. Nehéz. Jó. Nagggyon jó! ...aztán megint csak nehéz.... Tehát,vegyes érzések. Mikor utoljára otthon voltam,

áprilisban,még mindíg úgy jöttem vissza,hogy hmm, igen, már csak 3 hónap és yesss, Magyarország vigyázz! Jövök! Most inkább

úgy vagyok vele,hogy család,barátok vigyázzatok jövök! de az országba visszamenni...hahaha...nade errol már a másik blogban. :)

Sajnálom egy kicsit,hogy az utóbbi idoben nem írtam annyit magáról az aupairkedésrol,mármint arról hogy mizu a gyerekekkel,

meg hogy viselkednek,meg tapasztalatok stb. De most más dolgok voltak fontosak, a kirándulások ide-oda,a hétvégék, amiket

MI annnnyira váááártunk!!!

Ebben az összefoglaló részben(de csúúúnyán hangzik....mint egy dolgozat elotti óra.. :D ) írok tehát az aupairkedésrol, a

családról természetesen, a másik fele pedig azt hiszem mindenki sejtheti hogy Angliáról fog szólni. Sok-sok-sok-sok-sok

tapasztalat!

Nem akarom elkapkodni,de biztos vagyok benne,hogy majd a bejegyzés közzététele után jövök majd rá,hogy ahh,még ezt meg azt

is beleírhattam volna...De azért próbálom a lényeget elmondani :D :))

Au-pairkedésrol...

Bizony,1 évvel ezelott már tukön ültem, és izgatottan vártam azt az augusztus 8.ai napot. Hogy oszinte legyek, fogggalmam

nem volt arról hogy mi vár rám. Próbáltam tájékozódni fórumokról,felvettem a kapcsolatot volt,vagy jelenlegi,vagy éppen ide

felé készülo aupairekkel,és úgy gondoltam hogy höhhhh, ez nekem simmán menni fog! Probléma nem lesz. 1 év...mi az,gyorsan

letelik majd... (najó,tényleg gyorsan letelt...) A lényeg,hogy úgy gondoltam van elég tapasztalatom mindenhez,és elég

információ tudatában vagyok. Hamar kiderült hogy nem,annyira mégsem :D Talán a legfontosabb információ hiányom a 'vidék'

szócskához kötheto, valamiért azt az egyet nekem senki sem mondta,hogy milyen az angol vidék. Autó nélkül! Különösebben nem

megyek bele,mert errol talán az elején írtam,hogy miylen itt a vidék,viszont éppen kifelé készülo lányoknak mondom,hogy autó

nélkül ne menjetek vidékre! (+ajnálom a takarítónokkel már rendelkezo családokat...máskülönben te leszel a takarítóno:) )

Azt hittem könnyebb lesz a gyerekekkel is...sok mindent hittem,és sokmindenre azt hittem hogy könnyebb lesz, de azt hiszem

felesleges azon törni az agyam hogy mi lett volna ha!!! Ez a legfontosabb...azt kell értékelni amim van,és amit kaptam ettol

az egy évtol.

Levonva a konzekvenciát, nagyon nagyon nagyon felkészülten kell kijönnie egy leendo aupair-nek! És a szerencse,amit mindíg

mondtam...! :)

Mint au-pair, úgy gondolom jól végeztem a feladatom,és úgy vettem észre hogy host anyuci is elégedett volt velem az év 95%-ban. :D

Néha úgy éreztem hogy tapasztalathiányban szenvedek,dehát így jártam. :D 3 gyerek...???!!! ki nem...

Az év elején és tavasszal bekövetkezett nehéz pillanatok,és kitöréseim és kiakadásaim ellenére szerintem egy elég jó családnál

voltam. Tudom,lehetett volna jobb is,de azért voltak nálam sokkal rosszabb helyen lévo lányok is.

Alapvetoleg jófej család,abba most nem akarok belemenni hogy szerintem mik a negatív dolgok,megint felesleges.

Inkább azt mondanám el, hogy az 1 év alatt mennyi de mennyi helyre eljutottam itt Angliában,egy csomó emberrel ismerkedtem meg,

és lehetoségem nyílt a nyelvsulira, a host családtól is sokmindenben kaptam segítséget és támogatást. Megértoek voltak velem,

tiszteletben tartották a dolgaimat,és tényleg...családtag voltam! :)

És tudjátok mit mondok? Egyszer kétszer családot akartam váltani igen. De itt maradtam,és végigcsináltam, és itt vagyok,

kutya bajom,élek, csak 10ezerszer több tapasztalattal rendelkezem,nameg azt hiszem lelkileg is megerosített ez a tavasz. :D

Viccesen hangzik,de megkeményített és megedzetett!!!... Ezt pedig már senki nem veheti el tolem!:) Büszke vagyok rá!

Amit hiányoltam,azok a kicsit bensoségesebb beszélgetések,a kicsit nagyobb közvetlenség. De azt hiszem ez alapból elmondható

az angolokra,hogy ridegek...sokszor halljuk ezt. Egyszeruen nem tudnak úgy megnyílni mint mi. De talán ezt jól is csinálják!

Gyerekek...

Nagyon nagyon nagyon fognak hiányozni! Kis édeseim :) ez is rettenetesen furcsa...nem lesz majd ott a mindennapjaimban 3 kis

ugráló "majom",little monkeys,ahogy anyuci is szokat oket nevezni. Azért ok is egy nagyon nagyon kedves emlék lesznek. A sok

csíntalanságaik ellenére is cukkerfalatok még mindíg, és ahh... nem lesz majd kisfiúsírás,veszekedés, boci szemmel nézve azt

mondani hogy szeretlek Eszter! a sok rajz amit kaptam tolük :))) a tea-time-ok!! a suliba leviszem oket és felveszem oket, a

reggeli elkészülés, uhh.... just can't believe it! :D holiday-ek... szerda reggel hajnalban ébresztok,nem is tudom mi lesz

velem nélkülük! Annyira a mindennapjaim részévé váltak...úgy értem, itt éltem velük egy évet,és tényleg az hogy családtag...

Elvégre ok voltak a családom 12 hónapig!

Aztán, szerintem au-pairnek lenni azért a legkönnyebb munkák közé tartozik egy külföldi számára a UK-ban. Tehát hogy egy családdal

lakhatsz,van szobád,fürdod,kajád,gyerekekkel vagy,és a pénzt amit kapsz azt tisztán magadra költheted. Az utazások, az

hogy hétvégéken lehetoséged nyílik körbejárni Angliát, rengeteg új emberrel megismerkedni,szórakozni, tapasztalatot szerezni,

VILÁGOT LÁTNI!

Magát, az au-pairkedést csak ajánlom mindenkinek!

Anglia....

Mielott kijöttem ide tavaly,nem voltam még soha itt. Így csak azokból a dolgokból tudtam összerakni egy képet a szigetrol,

amiket ismerosök meséltek,akik már jártak itt,meg tv,egyebek...szóval úgy mindenhonnan egy kicsi,az évek során...

A fo kép,ami úgy az ember elott van szerintem,az az,hogy húúú,Anglia, nyugat,jólét,stb... Mivel ugye többezer magyar jön ki

ide szerencsét próbálni. Valamennyire én is így voltam vele,hogy hmm,szerencsepróbálás,de emlékszem az elso bejegyzéseimnél

le is írtam miért jöttem ki.

Kicsit másképp képzeltem el ezt is,az országot,de ez normális. Hiszen még soha nem jártam itt. Most,így egy év után azt

mondanám, hogy több a jó dolog,mint a rossz,ami szerintem teljesen pozitív!!!

Amik tuti dolgok(in my opinion:D ) :

-az emberek kedvessége,napi szintu közvetlenségük,segítokészségük, nyugodtságuk(miért is aggódjanak???!!!)

-nyugalom, STRESSZmentesség, (mert miért stresszeljenek??!!)

-az a system,rendszer,ami alapból ebben az orszgában található, és ez a system elmondható mindenféle dolgokra,a munkától

kezdve a hétköznapi dolgokon keresztül mindenre,és ez csak megkönnyíti az életet!!! nálunk sajnos ilyen nem található otthon,

ott minden nagyon bonyolult...

-a munka megbecsülése. Anita írta jól a befejezo blogbejegyzésében,hogy itt lehetsz takarítóno, az otthoni emberek szerint

valami "alja" munkás, itt az is meg van becsülve! Mert tudják hogy az o munkája is pontosan sokat ér,és nélkülük nem lenne

az a system amirol beszéltem...

-senki nem siet sehová,mert minek is??!!

-hmmm...amit imádtam,hogy mindenki a saját maga dolgával,életével foglalkozott,és abszolút nem a másik dolgával,életével,

esetlegesen anyagi helyzetével van elfoglalva idekint, hiába nincsen függöny itt az ablakokon(mert az itt nem szokás) a

szomszéd néni akkor sem lesekedik kifelé az ablakon,át a szomszédba... az ismeretlen bácsika vagy nénike a reggeli kutya

sétáltatás közben rám köszön,pedig nem is ismerem...

-a boltos néni mosolygós arccal mond 'hello'-t, és próbál a segítségemre lenni

-itt az eladó van a vevoért,nem pedig a vevo az eladóért... nem néznek rád flegma fejjel,azt gondolván 'na húzzál már...'

hanem az üzletekben mindíg megkérdezik,hogy megtaláltam-e azt amit kerestem, és a vásárlás végén szép napot kívánnak...

-az emberek megbíznak egymásban,és fel sem merül az átvágás elmélete... pl. a két pluszmunkám ugye,a takarítás, mindkét

munkaadóm simán rámbízta a házat,kulccsal együtt,még azt is mondták hogy nyugodtan egyek,igyak amit csak szeretnék..

fel sem merült bennük semmi rossz dolog...

Igen :) ezek Anglia számomra pozitív dolgai.

Amik annyira nem jöttek be:

-a sok sok sok eso :D

-ha kimész a városból,nem látsz mást,csak dombokat,barikákat és bocikákat,nameg kastélyokat egymás hegyén hátán...(egy

ido után unalmassá vált...)

-az angolok igénytelenek,és ebbol következoen sokszor koszosak...

-az öltözködésük valami hihetetlen. Semmi stílusuk nincs,és hajlamosak keverni a citromsárgát a rózsaszínnel,

a kockásat a csíkossal,és a kedvenc,amikor a 130 kg-os no is felveszi azt a k..va leggings-et :D:D:D:D -.-"""

-nincs normális kenyér,olyan finom frissen sült,ropogós szélu

-nincsenek leveseik,ha vannak,az csak egy-ketto,és az is krémleves,nem olyan mint a mieink

-ahogy a gyerekeket nevelik a legtöbben,ez a 'kapjon meg a gyerek mindent' elmélet,meg tudjon 5 hangszeren játszani,és 6 s

sportot uzni...

-na meg ez a sok 16-18 éves lány,akik gyereket szülnek,a pénz miatt(államtól pénz) ...nemám azért mert

tényleg gyereket akarnak... azért vannak bennem gondolatok,mikor meglátom a kis 17 éves csitrit, 10 kg vakolattal a fején,

a haja 2 méter magasan feltupírozva,de ott tolja a gyerekét a babakocsiban -.-""""

De,ööö,azt hiszem most ez minden,amit fel tudok hozni negatívumként.

Alapvetoleg számomra Anglia egy jó ország,megélhetésileg! Viszont az életemet nem tudnám itt leélni, az biztos.

Tehát,amiért kijöttem ide,a nyelvtudás,azt hiszem megszereztem. Mostmár bátran jelentkezhetek a Ryanair-hez mi? :D:D:D

dehhogy is...

Wizzair :)))

Ezenkívül a tapasztalat, de úgy összevéve mindenrol,nem csak a gyerekekkel kapcsolatban,hanem milyen az,amikor tényleg meg

kell dolgoznod a pénzedért... mert nekem ez volt az elso komoly munkám, de azt hiszem megtanultam hogy mi ez,

és milyen örömmel jár az amikor látod hogy annak a munkának van is eredménye,és gyümölcse!

Most pedig egy picit az itteni utolsó pár napomról!

Szombaton reggel Timi vett fel olyan 9 óra körül, mert hétközben kiderült,hogy o is Weston-ba készül szombaton,így gyorsan

jeleztem is,hogy akkor beugranék mellé az anyós ülésre :D:D tök jó volt,mert múltkor mikor volt náluk a kerti party, úgy

tudtuk hogy már nem tudunk talizni,így szépen akkor elbúcsúztunk egymástól,hát de láss csodát :)) apró örömök!

Elkísértem ot a Sportsdirect-be, ahol is SALE van ugye folytatnom nem kel...hát boldog tulajdonosa lettem ennek a szépséges kalapnak :) és a sálnak :))) az utolsó két cucccom England-ból.. :))

Aztán Lidl, meg ide oda amoda,aztán o is engem,bezárattam a bankszámlám,vééégre, beszereztem

még egy két hiányzó ajcsit,és aztán találkoztam még Denisa-val. Jajj,o is egy olyan jó fej lány,hiányozni fog,foleg hogy

olyan jókat tudtunk angolul beszélgetni! :) Kaptam tole egy borszínu pénztárcát,de olyan mintásat,mint az egyik borszínu

táskám,nagggyon tuti,és annyira kedves tole hogy így tudja hogy mi az aminek tuti örülök! :) Megbeszéltük a szokásost vele is,

keep in touch! :)

Visszafelé még Timinél voltam egy kicsit,aztán átdobott ide a házhoz,én pedig szerencsémre lepasszolhattam neki egy hatalmas

Primark táska cuccot,(bocsi Sára :S ) ami ment volna a charity-be,de így azt hiszem boldog gazdira talált minden ruhanemu

és tárgy. :)

Ezután becsomagoltam mindenki ajándékát, imádok ajándékokat csomagolni! :P nagyon kis cukik lettek! :) Én úgy gondoltam,hogy

aznap este adom oket oda,mivel ha már búcsú-vacsi,akkor búcsú-ajcsi! De eltunt megint a kis kutyus,Margie, így nem volt idonk

ajándékozni,mivel az asztal meg fél7re volt foglalva a Langford Inn-be! (végül kiderült hogy valaki megtalálta és csak a

szomszéd faluban volt,vasárnap reggel felvettük ot. )

Hát gyerekek... ez a búcsú vacsi,azt hiszem nagyon elégedett lehetek! :) Apucin kívül ott volt az egész család,nagyiék, és

még Suzy is eljött a férjével és a kislányukkal! Annnnyira aranyos volt mindenki,és kedves,és tényleg...nagyon széppé

varázsolták ezt a közös vacsorát! :) Sokat beszélgettünk, kérdezgettek, hogy mit fogok majd otthon csinálni,stb...

És persze lasagne-t ettem,mi mást :D meg egy nagyon különleges sajttortát desszertnek,ez volt a neve: Luxury Ice Cheese Cake :P

nyammmnyammm!!!!

Ahhh,és tényleg,még mindíg a vacsi hatása alatt vagyok! :) Suzyéktól kaptam egy búcsúkártyát,amiben ez áll:

"Dear Eszter, Thank you for Everything you have done for us. Good luck with university, You will be missed! Lots of love, ...

és a neveik... :)) még a kutyus nevét is a végére írták,istenem,hát most ne zabáljam meg oket???!!!!

ahhh :( már akkor kicsit elgyengültem lelkileg,mikor megkaptam az elso good bye kártyát:((

A gyerekek valami tündériek...annyira furcsa,és ezt nem is értem...hogy miért látom most másképp oket? miért állok hozzájuk

tök másképp? úgy értem, most nem tudom oket elengedni, mert annyira a szívemhez nottek...de tényleg. A kis Stella, akivel

örök harcot vívtunk,vagy 2 hónapja teljesen másképp tekintek rá,és annyira kisszívem lett,hogy ajhh... és ahogy mondja mindíg,

hogy "Mar-gie!... Come! Quick-ly!!!" :D ahogy hívja a kutyust,az az édes kis hangja...ahhjj,én nem tudom mi lett velem. :D

Lili is...a kis cseles eszével, de akkor is... na és a kis Joe, azok a drága nagy barna boci szemei,és a szoke kis haja...

óóóóóóóó :((( azok a dumák,amiket eleresztett néha.... jajjj :))) megeszem mindhármukat komolyan!!!!

Mi lesz velem nélkülük???!!!!???? bele sem merek gondolni milyen lesz abban a tudatban otthon lenni,hogy basszus....lehet hogy

hónapokig,vagy akár évekig nem találkozok velük... dzsízüsz :S:S:S:S kemény dolgok ezek!

De megígértem nekik,ha legalább csak látogatóba is,de mindenképpen jövök,ahogy csak tudok! :)

A vacsi végén,nagyiék mondták,hogy vasárnap átjönnek és odaadják a kis gift-et,amit nekem szánnak. :) Suzytól kaptam egy

hatalmas nagy ölelést,jajjjj,imádtam Suzy-t!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Hiába volt a munkaadóm, olyan mintha barátnok lettünk volna:)

Liz is boldog volt! :) örült,hogy örülök,és hogy tetszett a vacsora meg minden.... :))

A tegnapunk nem teljesen úgy sült el,mint ahogy terveztük,a kutyus és Stellácska galabjainak eltűnése miatt,de sebaj. :)

Nagyiék tegnap nem jöttek végül át,nem mivel tök átlett rendezve a napunk,így ma ajándékoztunk.

Tehát a mai napról,ami uhh....sok elgyengült pillanatom volt... :')

Reggel megérkezett Darren apuci, pontosan Lili szülinapján :) Aztán Liz elvitte a lányokat úszni,én addig pont meg tudtam

csinálni a puding tortát, meg megígértem Liznek,hogy felporszívózok meg felmosok...mert azt mondta nem kell ma dolgoznom,dehát

értitek... :) így azt is megcsináltam,aztán ebédeltünk,hajat mostam,és ajándékoztunk :)))

Jahh bocsi,már este van,fáradt vagyok,nagggyon busy napom volt,így kihagytam,hogy reggel oda is adtam Lilinek a szülinapi

ajándékát,és rettenetesen örült neki!!! :) egy Tinker Bell-es (pánpéter) kis fiókos dobozt kapott,smink cuccok voltak benne.

Aztán Jackie nagyi is reggel volt itt először,és akkor áthozta az ajándékomat. Kaptam tőlük egy gyönyörűséges nyakláncot egy

gyönyörűséges kártyával, amiben leírta hogy mennyire sajnálja hogy elmegyek,és hogy nagyon jól csináltam ezt az egy évet

a gyerekekkel,és hogy remélik,hogy az itt szerzett tapasztalataimat hasznosítani tudom otthon,és persze sok sikert kívántak

az egyetemhez...aztán nagy ölelés volt! :) A nyaklánc tényleg tuti,pont olyan amilyet szeretek!!!

Ezután én is átadtam neki a Glynn-nek és neki szánt ajcsit,a Budapestes könyvet és a Thank you card-ot! Nagggyon naggyon

örültek neki, mint most a vacsinál kiderült,és már alig várják hogy meglátogathassák Budapestet!!!! :)))) awwwwww :$

És akkor ebéd után volt a rendes családi ajcsizás. Odaadtam a gyerekeknek szánt ajcsikat,kis high school musical-es cuccok a

lányoknak,Joe-nak verdák-os kirakó... Lizéknek pedig a Hungary-s könyv :)

Mindannyian nagyon örültek nekik, és mialatt átadtam Liznek a könyvet,megköszöntem ezt az évet,és hogy itt lehettem au-pair,

valamint azt az első péntekemet is nagyon nagyon megköszöntem... ha akkor nem marasztal, és nem ül le velem beszélgetni és

teázni,nem biztos hogy most itt ülnék és írnám a búcsú bejegyzésem :) Ő pedig nagyon hálás volt azért,hogy itt dolgoztam,

és képzeljétek,azt mondta,hogy nélkülem nem tudta volna megcsinálni ezt az évet!!!! awwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww

wwwwwwwwwwwwwwwwwww :$

Én pedig megkaptam tőlük a biciklis sisakot!!!! :P:P:P tutkó,mehetek Balatont kerülni!!! :D meg egy Bristol-os nagy doboz

édességet,tudjátok ezt a toffee-s izécskéket,nagyon finik! És még egy Roxy pólót is kaptam,Liz jól eltalálta a méretem! :)

Jól néz ki nagyon!!!! :)

Darren is nagyon örült,ahh,szóval minden szép és jó volt a mai napon! :)

Utána elmentem Lilivel és Stella-val,na és persze Margie kutyussal az utolsó sétánkra.. közben bementünk Suzy-ékért, de aztán

fél úton a kislány,Daisy vissza akart menni,így Suzy-tól ismét nagy nagy nagy öleléses búcsút vettünk,ahh... és azt mondta

hogy VISSZA KELL JÖNNÖM!!!! :') :') :') :')

Séta után kicsit gépeztem,aztán megérkeztek a szülinapi party vendégei,másik Daisy és Robin :) Liz megkért,ha nincs más dolgom

tudnék-e egy kicsit vagdosni,meg ragasztgatni velük,még ő készíti a birthday vacsorát,mondtam persze,így a csajokkal voltam...

Hát tök aranyosak voltak,még körmöt is festettem nekik :P

Aztán jött a vacsi idő,isteni barbeque vacsoránk volt! :) Aztán a két torta,Lili isteni boldog volt,úristen,látni kellett

volna az arcát,amikor a 'happy birthday'-t énekeltük!!! egyemmmmeeeeeeeeg..... :)))

Sok szép ajándékot kapott ám! :))) jó volt őt így látni! :) meg az Joe-n is és Stellácskán is végignéztem...jajjj istenem...

a szívem szakad meg már ma,de tényleg.... :'( :'( :'( :'( hát mi lesz holnap mikor búcsúzunk majd...

A vacsoránál nagyon díjazták a pudingtortám :) tök oda voltak érte...a gyerekek annyira nem,mert gondolom nem volt annyira édes :D

De Lizéknek és Jackie-éknek is annyira de annyira bejött,hogy kétszer is szedtek belőle! :P

KÖzben,(hahaha) Glynn,a nagyfater megjegyezte,hogy milyen csinos voltam szombaton az étteremben :D:D:D:D::DD:D:D:D hát mondom

kössssssssssssz D:D:D:D:D:D:D ez azért volt meglepő tőle,mert ő egy nagyon komoly,meg morci emberke amúgy :D:D:D

Nyahh,tehát tök jól zárult ez a napom,közben aunty Katherin is beugrott(Liz húga) felköszöntötte Lil-t,meg képzeljétek,

búcsúpuszit adott meg ölelést...ajjjhh,ez is olyan jól esett..sok sikert kívánt a uni-hoz,stb... :)

Most pedig 20.24 perc van,itt ülök a kis ágyacskámon,amin most alszok utoljára :( :( :( :( ez a kis szoba is...

És ahogy barátnőmmel megvitattuk,mégis csak ők voltak a családom 12 két kerek hónapig!!!!! :'(:'(:'(:'( ez itt a nehéz...

hiányozni fognak,akárhogyis nézzük,hiányozni fognak nagyon nagyon.... :'(:'(

Még 9kor meg kell csinálni a becsekkolásom a british-nél,aztán megyek tentizni,mert holnap jó lenne 8 körül felkelni!

Össze kell pakolnom,és utána gyors kitakarítani a szobám :) Aztán olyan 11 körül indulunk majd...

Kedveseim, azt hiszem itt zárom soraimat!:)

Nagyon jó volt ez az egy év,voltak bukkanók,amiken keresztül mentem, de megcsináltam... :)

Boldog vagyok! :)

Puszi!

ui.: köszönöm Nektek,hogy velem tartottatok ebben az egy évben, és olvastátok a blogom, remélem sokszor mosolyt csaltam az arcotokra,és leendő aupaireknek segíteni is tudtam! :) pusszancs