11 days at HOME - avagy hogy telt el 11 nap egy pillanat alatt!

Kicsit szomorkás a hangulatom máma....Ne lepődjetek meg kérlek. Nem lesz depis bejegyzés,no para, de visszajöttem. Visszajöttem,épségben,minden rendben volt,oda is meg vissza is. Már csak egy vissza lesz az a lényeg! :) Na de kezdjük is az elején.

Azon a bizonyos december 15.-ei szerdán,amit én úgy de úgy vártam,mint még soha semmit életemben! Tényleg. Készültem rá. Kedden gondosan bepakoltam mindent,és csak azt vettem ki ami még reggel szükséges volt. A ruhám már ki volt készítve,méricsgélés is volt, a bőröndöm 14 kg-ot nyomott. És azon a keddi estén írtam utoljára, de boldog is voltam istenem... Körömfestés,és valahogy 11 körül aludhattam el. Reggel elég jól aludtak a gyerekek,de már nem emlékszem mikor keltünk fel,a lényeg hogy levittem őket a suliba,vissza,lefóliáztam a bőröndöm,és mentünk vissza Lizzel a suliba Joe betlehemes játékára. 10 után lett vége,akkor én rohantam vissza,mert még nem tudom mit kellett pakolnom, és aztán fél 11 után vitt be Liz Bristolba. Egész úton beszélgettünk,a karácsonyról,meg arról hogy milyen jó hogy azon az augusztusi pénteken bíztatott ő is meg Edina is,és nem hagytam itt az egészet 2 hét után. És hogy milyen hülye voltam hogy haza akartam menni. Meg a nyelvtudásomról is beszéltünk, pozitív. Megérkeztünk a buszvégre,kiszálltam,ő sok szerencsét és boldog karácsonyt kívánt. Aranyos volt. Aztán Eszterke onnantól kezdve úúúúúúú, ti ezt nem tudjátok elképzelni. :D Annyira izgalomban voltam,hogy felhívtam anyumat,csak hogy elmondjam neki hogy mennyire izgulok. Azért is mert hazamegyek,meg azért is hogy minden rendben legyen a papírokkal. Aztán Matyi következett...Aztán Anita... :D Aztán meg 12:40 lett,és felszálltam a national express-re. Szupi. Az út,ami 2 és fél óra volt Londonba a Victoriára,viszonylag gyorsan telt,zenét hallgattam,nézelődtem,de aztán semmi levegő nem volt a buszon, és elkezdett fájni a fejem. Miután beértünk a Victoriára,még volt egy órám a másik buszig, pont arra volt elég hogy megtaláljam :D de megtaláltam. Ott is minden okés volt. Aztán azon a buszon sem volt semmi levegő, és már nagyon nagyon fájt a fejem,hányingerem volt,minden bajom volt,nagyon szarul voltam, az idegesség miatt is,meg a levegőtlenség miatt is. Ez az út meg végtelennek tűnt Luton-ig. Másfél óra volt írva,de nem tudtam elképzelni mi tart másfél óráig. Hát, csak 1 órába telt,hogy London belvárosából a külvárosba érjünk,akkora dugó volt,na meg azok a szép keskeny utcák, igen... Szóval közben valamennyire megcsodálhattam Londont,láttam az Oxford Street-et, a London Eye-t, és a cuki kis házakat. Aztán valamelyik megállóban hallottam hogy két magyar nő száll fel, mondtam is nekik hogy oda csücsüljenek mert én is magyar vagyok :) Tök jó volt... de a fejem még mindig iszonyúan fájt. Aztán vééégre megérkeztünk Lutonra, wáááááááá, el sem hittem hogy ott vagyok! :) Anita egy negyed órával később érkezett meg,hát úgy örültünk egymásnak :P Én beszaladtam a véháes-be :D és vettem egy fejfájáscsillapítót,amiből 3at kellett bevennem,hogy hasson is valamit. Nah,nagy nehezen elmúlt. Aztán nem is tudom már mikor,de sikeresen becsekkoltunk, és mehettünk a tranzitba. Előtte még Burger,mert Eszterke éhes volt :) Na meg telefonálások hogy itt vagyunk,itt vagyunk,minden okés :) Tehát,úton a tranzitba. Vonalkódleolvasás. Majd táska,kabát,mobil a kiskosárba,meg még a csizma is. A következő volt a helyzi :D
A táskámban(kézipoggyász) volt 4 db ajándéköngyújtó,és úgy voltam vele,hogy max az miatt sípolhatnak,de bepróbálkozom,mert mi van ha. Okés. Jön a kosár,Eszterke kosara elkanyarodik. A nőci húzza a kis kék kesztyűit,kinyitja, és elkezd turkálni benne. Volt benne egy stóc poháralátét,rámutat,hogy az mi. Kivettem egyet,és megmutattam, majd azt mondta hogy That's right...mehetek tovább :D ééén meg majdnem elszóltam magam,hogy á biztos az öngyújtók miatt :D:D:D na de a lényeg,hogy így kell áthozni 4 öngyújtót :)

Nem tudom hányan olvassátok el idáig,de most le kell lépnem,mert nemrég fejeztem be a melót,és Matyi vár skype-on...este folytatom :)

Este van, es Hala a jooo istennek,hogy bedoglott a laptopom. Vagyes,nem jo a csatlakozoja,igy lemerult es nem tudom tolteni,szal tok 0-an van a gep. Igy most Liy-et kaptam meg,de ezt meg nem akarom orakra lenyulni,marpedig a blogirashoz min. 1 ora kell, ugyhogy sorry,de nem tudom mikor tudom befejezni izgi otthonletem tortenetet.
Tudjatok,nehogy jol menjen valami. Puszi.... :(

Hallo!Hallo! Itt Eszter Shipham-ből,és a saját laptopjáróól! :) Reggel levittem Darren-hez hogy kukkantson már rá, hát rákukkantott és most működik a gépezet, tölt is, villog a kis lámpa úgy ahogy kell... :)

Tehát, beértünk a tranzitba,megkerestük a kivetítőn a gépünket,majd leesett az állunk, mert 1 órás késéssel volt kiírva. Remek. Dehát nem tudtunk mit csinálni. Fél óra múlva már csak 20 perc volt a késés,díjaztam :) Anitával elkezdtünk körbejárni, megnéztünk pár üzletet, vettünk inni valót is, aztán már idő volt ahhoz,hogy kiírják,melyik kapuhoz kell majd mennünk. Okés :) következő situation :D állunk ketten a kivetítő előtt, várunk,várunk,semmi,semmi, egyszer csak Eszterke megszólal: " cajjjj,MI-AZ-ISTEN van már???!!!....." ebben a szép pillanatban megszólalt mellettünk egy hang: " ááá, ti is magyarok vagytok?" :D hát igen...Ekkor ismertük meg Orsit,az aupair-t :D:D mííííly meglepő :) Persze ez csak 5 perc után derült ki, de tök jó volt, hogy így megtaláltuk egymást,Orsit meg tök véletlenül. Hát be is foglaltunk egy 3as sort a gépen. Én ültem a szárnynááál, igazából még nem ültem ablaknál,csak most először,na meg visszafelé,de tök jó volt! Egész úton csak járt a szánk, jól kibeszéltünk megint mindent az aupairkedéssel kapcsolatban,a mindennapokról,észre sem vettük hogy már szállunk lefelé. Csak duma duma duma,na meg fotózkodás :) Jah, el sem hiszitek milyen jó érzés volt 4 hónap után azt hallani ahogy felszálltam a gépre,hogy: " Jó estét kívánok!" :) A stewik nagyon aranyosak voltak,na és persze magyarok! Valahol Belgium fölött járhattunk,amikor a pilóta elmondta,hogy kint épp mínusz 60 fok van, hogy 10080 méter magasan járunk,és hogy milyen városok felett repülünk majd el. Az utolsó Esztergom volt. Háááát, ezt hallani,wonderful érzés volt :D

Anita, Orsi és Eszterke 2010.december 15. szerda wizzair London-Budapest járatán :)

Lassan elkezdtük csökkenteni a magasságot,és a leszállásra és landolásra nagyon kíváncsi voltam,mert a stewi az utazás elején közölte velünk,hogy azért késünk,mert hogy pesten ráfagyott a jég a kifutópályára,és hogy épp takarítják. Hát elég bíztató volt,mit ne mondjak,de ettől függetlenül olyan szépen tette le a pilóta a gépet,hogy csak na! Tényleg...észre sem lehetett venni semmit... Ja, és Ferihegy2-nél szálltunk le,szóval még volt vagy 10 perc,mire átbrattyogott a gép a 1-re :) kint csak úgy szakadt a hó, szép volt minden,és hálát adtam a jó égnek,hogy itthon vagyok. Magyarország. Budapest. Aztán Tokod city :) az hogy magyar földre léphettem ennyi idő után, hát, ezt sem érezheti át olyan,aki nem töltött még ennyi időt külföldön. :) Csúcsszuper volt! Felszállás a buszba,és be a terminálba. Mosdó. Ez olyan kötelező dolog :D aztán meg csomagfelvétel. Megbeszéltük a csajokkal,hogy mielőtt kiérünk a szülőkhöz, elköszönünk egymástól,mert utána már azt sem tudjuk hol vagyunk összezavarodottak leszünk :) Így is tettünk,megvártuk szépen egymást a csomagokkal,majd könnyes búcsú,és megjegyeztük hogy milyen szuper volt így utazni, a 3 aupair csajszi :) Itt is köszönöm nektek lányok, Anita és Orsi, hogy ilyen szupi volt az út hazafelé! :)

A landolás utáni első pillanatok,ahogy Orsi is írta :) a kötelező mosdóban :D

És aztán jött a pillanat. Amiről írtam. Az első találkozásos pillanat. Anyával és Matyival. Megláttam őket, és integetés,és ölelés, és egy két könnycsepp anyuci aráról, közben halkan megjegyeztem Matyikának: " Egy jó tanács Billy bácsitól: Ne vegyetek drogokat............legyetek rock sztárok,akkor megkapjátok ingyen!" :D Ja mert még mikor Bristolban vártam a buszra,felhívtam csak azért Matyit,hogy ezt elmondhassam neki,mert csak úgy eszembe jutott,és ott röhögtem kb magamban :D nem lényeg... A lényeg hogy fura volt őket látni,de tényleg. Mégiscsak 4 hónapig nem öleltem át szinte senkit,de tudjátok,az a jóóóó nagy ölelés feeling :) Aztán indulás hazafelé. Ahogy anya megígérte,hozta a kis rakott zöldbabomat egy kis dobozkában,azt ettem úton hazafelé,nyami nyami volt! És persze be nem állt a szám. Csak meséltem és meséltem és meséltem :) Majd bekanyarodtunk az utcánkba,a házunkhoz, pontosan hajnali 3-ra értünk haza. Benyitottam az ajtón és apa meg Frenky brádi felkeltek csak miattam :) Nagy ölelés apától,és szia helyett annyit mondott: "Nagyon nagyon büszke vagyok rád, és gratulálok!" :) Annyira de annyira jól esett :) Öcsémnek csak annyit mondtam hogy most azonnal üljön le,mert nem fogtam fel,hogy 4 hónap alatt egy magasak lettünk. Ezután pakolás következett,ajándékosztás, és valahogy fél5 körül aludhattunk el. Képzelhetitek mennyit aludtam,de nem az volt a lényeg! Kb csütörtök estére fogtam fel hogy tényleg itthon vagyok,hogy élőben láthatok mindenkit! :) Azon a napon ide mentem oda mentem,egyik rokon,másik rokon, mindenhol már nagyon vártak,nagy ölelések sorozata :) Babikám,ha olvasod igyál helyettem is egy Jagd Bitter-t :P És itt is köszönöm mindenkinek a vendgélátást,mert az aztán volt tényleg!Mindenhol! :) kaja,pia...felváltva :D:D:D:D A mama finom ebédje, na meg a csípős kolbász,és a fini sütik mind mind :)
Vasárnap délelőtt mentem fel Pestre, halljátok.... :D Vikivel be a koliba, a 79-es koszos trolival,de esküszöm jó érzés volt! 56-osok terénél mikulás gyár. meghallom hogy valaki énekel. olyan ismerős a hangja.balra nézek. színpad,mikulás sapik, egyszer csak felkiáltok Vikinek, néézd nééézd,ott a Gyuriii :D (Kávészünet) beértünk a youth hostel-be:D olyan mintha nemrég jártam volna ott...semmi extra nem volt,kivéve hogy az aulába vettek egy bazinagy plazma tv-t,hogy tudjanak tv-t nézni a diákok. Hát igen,erre tényleg igazán szükség volt! :) no mindegy.... Majd egy forró csoki következett Vikivel ismét, aztán rohanás a Stadionokhoz,mert Eszterkedtem egyet, és félreolvastam Dóri sms-ét. Így anyuját már csak a buszról láthattam :(
Hatalmas ölelééééés :) Tesóóótóóóól :) de jó volt látni :) és Kareszkát is:) Visszamentünk a koliba,majd a kínaiba,és duma duma duma,és mesélés,és minden,és nagyon örültünk egymásnak, és emszícaffe,majd megint koli,és már annyi lett az idő,hogy mehettünk a 24óráshoz, talizni a többiekkel,akikkel az SF-ben voltunk. Medike már ott várt minket,majd megérkezett Enci is, és szépen lassan a többiek is. Volt aki nem tudott eljönni,ilyen olyan indokkal,hát,sajnáltam,ez van. :) Jól éreztük magunkat nagyon! Utána mégegyszer kínai,és koli. Dorcsymmal aludtam egy szobában,jah mert én kaptam egy külön szobát,na ott voltak a cuccaim,de átvittem a takarót meg ilyeneket este :) Nagyon jót aludtam. Dávid bátyussal megbeszéltük este,hogy hagyományosan reggel fél7kor együtt megyünk le kajálni. Úúú....szerintem életemben először nagyon jól esett a koleszos reggeli! :D:D:D tényleg...meg is ettem mindent! Utána készülődés,elkísértem Dórit a sulijához,aztán jött az én sulim. Enci már ott volt. Beléptem és ááááááááááááááááááááááááááá,ezt nem hiszem el hogy itt vagyok újra!!! Kb ez ment egész délelőtt. Ja meg siránkoztunk hogy mi vissza akarunk ide jönni! :D Megláttam Tóth tanárnőt a liftnél,rohanás,puszi puszi és fel is mehettünk vele egy órára,mert a gyerkőcök pont dogát írtak. hehe. Jaj de még milyen jó volt ott lenni! Pont a volt osztálytermünkben voltunk :D Sokat beszélgettünk,meséltem,és tanárnő szerint vagány dolog hogy kijöttem :) Ezt is tök jó volt hallani! Aztán végiglátogattuk a fontosabb tanárokat/tanárnőket, és már el is telt az idő. De nagyon nagyon jó volt ott lenni. Igaz,hogy a nagylány szót nem hallottam,helyette lettem világjáró :) sebaj :) mesélni mindenkinek,erről szólt majdnem minden napom:) aztán délután még Vikivel voltam,meg Dórival,Aréééna Pláááza :) kajci,és koli. Aztán egy tényleg könnyes búcsút vettem Dóritól,nem hittem el hogy ilyen gyorsan eltelt ez a két nap,pedig hogy készültünk rá és hogy vártuk :( hát szomorú volt nagyon.... aztán mentem Matyi nővéréékhez, és innentől már egész pozitívan láttam a dolgokat :) a pozitívat ne keverjétek össze azzal hogy az addig eltöltött napokon nem éreztem jól magam,csakhát már akkor is bennem volt hogy ajjj :( vissza kell jönni,pedig olyna jó itthon....

Tesóval koleszban :) cuncik.... :)

Nos, Sáriék egy belvárosi pesti bérházas albérletben laknak,és uramisten. Beléptem, és csak nézelődtem nézelődtem nézelődtem, és csak csodáltam az egészet,hogy milyen jó lakás!!! És tök elképzeltem ott minket Matyival,majd ha letelik az egy évem:) akkor soha többet nem jövök vissza :D ahogy írtam is fészbúkra, "Nem kell se London, se New York City." erről még később szót ejtek. az összefoglalásnál. :D
Sáriéknál is beszélgetés,forralt borozás,majd jöttek értem Matyi anyujáék,és mentünk Surááányba! :) Onnan pedig csütörtökön mentünk haza,de még szerdán volt egy Nagykőrös is:) Minden egyes napomat élveztem! Nagyon széppé tettétek! Köszönöm! :) Mire csütin hazaértünk,már fel volt díszítve otthon a kari fa,nagyon szép lett! :)
Megint látogatás,mert ugye 4 napot nem voltam otthon, :) aztán eljött a péntek :( szomi is voltam,mert már csak 3 nap volt a visszautazásig,de örültem is,mert a karácsonyt a családommal tölthettem! :) reggelre "jött a Jézuska" mindenki ajándékot bontogatott :) aztán készülődés az ebédre,az isteni finom halászlére!:) és késő délután pedig nagyiéknál nagykarácsonyozás a nagy családdal,unokatesókkal,nagynénikkel nagybácsikkal :) mindenkivel:) Nagyon szép volt! Ja, és éjféli misén is voltam! Hát fura volt,mert már nem tudom mióta nem voltam a templomunkban,de tök jó volt ott lenni egy mise erejéig.

iiiiilyen vidám voltam karácsony napján!!!! OTTHOOOON :)

Matyikával :)

Nagyikával,akinél jobban senki sem főz a világon! :)

és a csajok.... :) csóóók drágáim!:P

Szombat,amikor a hőmérséklet vagy 15 fokot esett,és estére vagy 15 cm hó lett:) szép és jó volt,a baj csak az volt,hogy akkor szél volt,hogy hófúvás volt,és kb örültem ha a falunkban lakó rokonokhoz el tudtam menni búcsúzkodni. Meg is kértem őket,hogy ne hagyják hogy visszajöjjek. Tudjátok,olyan Kevinesen a reszkessetek betörőkből! :P és erre a válasz az volt,hogy hát nem látom hogy már tettek érte? utalva a hófúvásra,havazásra,és katasztrófa időre, gondolván hogy pesten is ez van,és hogy le fogják zárni ferihegyet. hát nem....
Szóval szombaton búcsúzkodás, vasárnap meg már nem is tudom mi volt...az olyan összevissza nap volt...valamikor felébredtem,aztán nagyiék,egy uccsó jó töltött káposzta náluk,haza,és lassan elkezdhettem pakolni is. Amit anya fejezett be,mert több lett a visszafelé cuccom,mint a hazafelé :D:D:D tudjátok,a sok ajándék,meg ezt vigyél a gyerekeknek,azt vigyél a gyerekeknek.... -.- mondom jóóó most már elég lesz :D
Valamikor 9 körül feküdtünk le aludni,dehát utána 1 órás sírás következett,aztán ez átment röhögésbe,már kínomba röhögtem valamin...aztán még reszkessetek betörők nézés lett belőle,és végül aludtam vagy 2 órát?másfelet? mert fél1kor kelni kellett,hogy fél2-kor el tudjunk indulni,mert a 11-es úton mentünk fel pestre,mivel az laposabb,és az utak meg katasztrófák voltak,még a 11es is... -.- semmi takarítás,a jég meg a hó rá volt fagyva,úgyhogy szentendréig a max sebességünk 53 km/h volt. Én meg már kezdtem parázni hogy ne mfogunk időben odaérni a reptérre,és hogy még búcsúzni sem lesz időm...Nahát csúcszuperek voltunk,és 3negyed 4re már ott is voltunk,és pont 4től kezdődött a csekkolás. Valahol az elején voltunk,úgyhogy negyed5re már kész is voltam, aztán még egy sor sírás rívás,és mentem a tranzitba. Addig integettem anyának és Matyinak ameddig csak tudtam...még az ellenőrző ponton túl is,mikor már visszakaptam a cuccaimat és minden okés volt,még akkor is intettem nekik egy barbie pá!-t. Megkerestem a kapumat,és kis idő múlva már mentünk a busszal a géphez. És megint olyan mázlista voltam :D ,hogy 3. -ként szálltam fel a gépre elől,és anyáék a kilátó előtti ablakoknál voltak,és jó lassan mentem,hogy hátha meglátják a szőrmés kabátom,és integetnek és így is volt!!!!!anya integetett és még én is neki egy utolsót! :) tök jó volt! és ugyanoda ültem,mint hazautazásnál! Ami még azért is volt jó,mert így tökéletesen láttam a napfelkeltét...már amennyire...szóval pont láttam a nappalt és az éjt! Gyönyörűséges volt! És ismét bemondta a pilóta hogy Esztergom felett repülünk majd el!:) Láttam még szépen a dunán a hídakat,akkor még kivilágítva mindent,mert végül 6 óra helyett 3negyed hétkor indult el a gép,mert még le kellett róla takarítani a havat valami különleges folyadékkal. szóval végig csodás volt az út, azt hiszem most éltem át először igazán a repülés szépségét! átmentünk vagy 3 kondenz-csík alatt,a levegőbe persze hatalmasak voltak,tök jó volt az is! Aztán közeledett a leszállás,még láttam szépen a Temze torkolatát,meg a kis angol földeket, hóval borítva, és mit ne mondjak,elég rázkódósan szálltunk le. Jah,és senki sem várt minket. Senki sem várta a szép pink wizzair gépet Budapestről. Így még vagy negyed órát a gépen rostokolltunk,mire kiszállhattunk,és mégegyszer negyed órát vártunk a csomagokért. Necces volt hogy elérem-e a buszt. De elértem,minden okés volt,és még fél órával hamarabb is érkeztem a Victoriára,úghyogy még volt másfél órám :) Útközben a Victoriára,az össze Heathrow-ra leszálló gépet láttam...jahhajj... annyira szépek voltak,és kb percenként jött a következő. Szállt éppen egy,akkor már láttam a következőt a messzeségben,mire az ide ért már jött is a következő,de aztán láttam az éppen leszállót is,szóval 3 gépet egyszerre London felett :D egy csíkban... volt köztük eredeti american airlines kék fehér piros csíkos :) meg egy izraeli nagy jumbo is, meg minden féle! :) aztán szép lassan kiértünk London körzetéből és fél3ra meg is érkeztem Bristolba. Közben Liz telefonált,hogy el tudnék-e menni a Bristol Airport-ig,mert hogy valahol voltak,és hogy nem érnének a buszvégre időben,mondtam okés,pont elcsíptem egy airport járatot,fizethettem megint a 6 fontot,de akkor valahogy marhára nem érdekelt,aztán airportnál leszálltam,és jött értem Darren, Lily és Stella. Látnotok kellett volna őket! Úgy ugráltak örömükben,meg kiabálták hogy Eszter!Eszter!! :) Olyan jól esett! mondták hogy örültek a karácsonyi ajándékomnak,amit adtam nekik,meghogy merry christmas! és hogy milyen jó hogy itt vagyok stb... :) megérkeztünk a jó öreg Shipham-be,és Liz meg Joe itthon voltak éppen. Liz kérdezte hogy jól utaztam-e,jó volt-e otthon lenni( nem, kifejezetten rossz érzés volt... -.-) na és aztán mondta hogy menyjek fel,pakoljak ki,zuhizzak le,pihizzek,és majd este megbeszéljük a hetemet. Hát mondtam okés,én is így gondoltam :D Tehát pakolás,zuhi,pizsi, és alvás...meg bőgés...meg alvás...aztán Liz kopogására ébredtem fel, visszahozta a laptopomat,mert kölcsön volt kérve,de aztán nem lett használva, meg egy papírra felírta a hetemet,ami úgy néz ki,hogy minden nap reggel fél8tól-fél12ig vagyok, aztán meg délután fél5től fél7ig. Reggel segítek a reggelinél,elpakolok,öltöztetem a lányokat,aztán takarítás,este pedig a vacsit segítek megcsinálni,elpakolok,meg segítek lefektetni őket. egész normális. De eddig tengap is meg ma délután is jó nagyot aludtam,olyan jól esett :) Lily meg is kérdezte ma,hogy én miért alszok a délutánokon. Hát szépen elmagyaráztam neki,hogy azért mert reggel 7kor kelek,aztán dolgozok dolgozok dolgozok,és egy kicsit,csak egy pöppet elfáradadok utána...ezért is szundítok délutánonként. Remélem felfogta :D

.....és jó reggelt Európa!....

Nos,nem tudtam mindent leírni,tudom,így is nagyon hosszú lett,de tuti megint vannak dolgok,amik majd később jutnak eszembe. Mármint az otthonléttel kapcsolatban.

Mert most jöjjön az összefoglalás. Tehát, összefoglalva :D a következő a véleményem a kint létemről. Még mindig,egyáltalán nem bántam meg hogy kijöttem. A nyelv miatt sem, a tapasztalat miatt sem,na meg hogy olyan helyekre jutottam/juthatok el,ahová egy átlag magyar ember nem nagyon. Viszonylag jól keresek. Látom a két ország közötti különbséget,itt jólét van. Ez így van. Amiket már régebben is írtam,nincs stressz, nincs rohanás, nyugodtság van, mosolygás,segítőkészség,normálisság,na meg egy érdekes angol felfogás és logika,amit néha elég nehéz megértenem. Tehát egy csomó csomó pozitív dolog. Az 1 évem után én mégis otthon szeretnék maradni majd. Ezért sírtam sokat még most otthon is voltam,meg az elmúlt 3 napban mégtöbbet,mert visszakellett jönnöm. A helyzet az, hogy nagy családom van, Matyinak is nagy családja van, és sok barátom/barátunk van. Ők mind mind otthon. És mit ér a pénz? ha ők mind otthon vannak? Nekem semmit. Inkább dolgozok majd otthon többet,esetleg kevesebbért, de azokkal vagyok akik szeretnek és akiket szeretek. És nem kell elszakadnom a családomtól. Hát ez van :) És az tart életben most itt kint,hogy áprilisban remélhetőleg 2 hétre mehetek haza, aztán pedig augusztus elején végleg! És hogy van aki vár...van akivel folytathatom közösen :) És jó lesz,tudom hogy jó lesz,mert ezt akarom :)

Ezt is akartam,hogy kijöjjek,tudom hogy tavaly szilveszterkor azt kívántam hogy 1 év múlva ilyenkor külföldön szeretnék lenni valahol. Hát itt van Eszterke,elérted amit akartál :) De tényleg...elértem,itt vagyok,megcsinálom,és 1 év múlva ilyenkor otthon leszek VELETEK! :)


Jóhírek: 2 magyar csajszi is jön a közelembe szilveszter után! Az egyik Clevedon-ban lesz,ami tőlem 20 percre van, a másik pedig Cheddar-ban,ami tőlem 10 percre van!!! És naponta kb 5x megy busz oda meg vissza Shiphamből Cheddarba! Hát nem szuper! :) A Cheddar-i csajszi jan. 3án érkezik,remélem akkor kövi szerdán vagy kövi hétvégén már tudunk találkozni is!:)

Jó hosszú lett a bejegyzés,dehát kihagytam vagy 2 hetet! Igen,pontosan kettőt :) Szép két hét volt ez nagyon! :)

Csókolok mindenkit!

Esztike

UI.: a címhez visszatérve,ez a 11 nap egy pillanat volt! És ez volt a rossz abban hogy visszaérkeztem és beléptem a szobámba,mert most mentem haza....most, és már megint itt vagyok...ezért voltam depis egy pickót :) de már jobban vagyok :)


UI2.: Lizéktől karácsonyra mit kaptam??? Liz Earle kozmetikumokat! szupi minőség,és nagyon örültem neki,mert pont arc krémek meg tonikok,meg ez meg az,és állítólag tényleg nagyon jók! Szép díszdobozban volt benne :) Jackie-éktől meg egy kerek díszdobozban egy bögrét kaptam,a dobozon és a bögrén is egy leopárd mintás tűsarkú van,amiben egy nagy fehér macskusz kúszik. Royal Worchester cucc. :) tetszenek nagyon! :)